A Budapest Economic Forum 2022 második szekciójában az elszálló energiaárak magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgetett Weinhardt Attila, a Portfolio vezető elemzője Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipari elemzőjével és Szabó Gergellyel, a MET Central Europe regionális elnökével. Pozitív felütéssel indult a beszélgetés, a szakemberek egybehangzó véleménye szerint kisebb-nagyobb fennakadások mentén az idei télen már rendben lehet Európa energiaellátása, a jelenlegi környezet pedig komoly perspektívaváltást hoz majd magával, elsősorban az energiáról való gondolkozás attitűdje változhat meg, ami jelentős keresletcsökkenéshez vezethet a kontinensen. Hosszabb távon is tartósan magas gázárakkal kell azonban vélhetően szembenéznie Európának, és már a mostaninál jóval alacsonyabb, 60-80 euró/MWh fölötti gázár is fenntarthatatlanná teheti a magyar külkereskedelmi mérleget és a gazdasági pályát, ezért minél gyorsabban kezelni kell ezt a témát.
Az idei Energy Investment Forum első szekciójának záró előadójaként Szabó Gergely, a MET Central Europe regionális elnöke beszélt, előadásnak fókuszában a földgázpiaci helyzet volt. Múltidézéssel kezdte beszédét a szakember, aki a Portfolio tavalyi energetikai konferenciáján, akkor megawatt-óránkénti 80 eurós gázárkörnyezetben beszélt a várható piaci trendekről, a mai előadásán pedig, amit a Neoton Família "220 felett" című klasszikusa köré épített fel, azt hangsúlyozta, hogy bár már tavaly is nehéz volt az energiapiac helyzete, idénre azonban elképesztő mértékben romlott a környezet.
Globális energiaválság alakult ki az elmúlt hetekben, több fontos energiahordozó és a villamosenergia ára is meredeken emelkedik, az árak emelkedése már nem csak Európára korlátozódik, és több terméket érint, többek között a földgáz, az olaj, a szén és a villamosenergia ára is elszállt. Szabó Gergely mai előadásán beszélt arról, hogy mégis hogyan jutottunk el idáig, és milyen kockázatokkal járhat az áremelkedés, elsősorban az energiaszektor szereplőire nézve, valamint felvázolt néhány megoldást arra vonatkozóan, hogy a vállalatok hogy kezelhetik a kialakult helyzetet.
Az ember erőforrás, az ügyfélélmény és a fenntarthatóság a legfontosabb tényezők napjaink energiapiacán, ahol a folyamatosan változó környezet ugyan kihívást jelent, de egyben lehetőségeket is hordoz magában a magyar társaságok számára is - vélték a Portfolio Energy Investment Forum 2018 konferencia vezetői kerekasztalának résztvevői.
Az integrált energiavállalatoké a jövő; a nagyobb szereplők elkezdtek egy háromlábú működést kialakítani, így az eszközbefektetés is bejött a palettára. Miután csak egy bizonyos mérethatékonyság felett van élet, ezért csak az integrált vállalatoknak áll a zászló, ezek a 2.0-ás energiavállalatok - fogalmazott Szabó Gergely, a MET Csoport magyarországi country chairman-je a Portfolio Energy Investment Forum 2018 konferencián.
Ismét korszakhatárhoz ért a földgázszektor Európában. A piacon klasszikus konszolidáció zajlik, amelynek - a kereskedelmi portfóliók mellett - a fizikai eszközökre is kiterjedő növekedési verseny képezi az alapját, vagyis a konszolidáció folyamatos növekedési pályára kényszeríti az energiakereskedőket. A MET Csoport stratégiájának középpontjában ezért az intenzív növekedés áll: ha úgy tetszik, túl kell nőnünk a piacot - mondta Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója a Portfoliónak. A földgázszektor aktualitásairól, valamint a földgáz jövőbeni magyar energiamixben betöltendő szerepéről a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői első kézből tájékozódhatnak Horváth Pétertől, a MET Power üzletfejlesztési igazgatójától.
A földgáz szerepe alapjaiban egyelőre nem változik. A megújulók a jövőben sok energiaforrást kiválthatnak, a gázzal azonban nem tudnak mit kezdeni: azt a rugalmasságot, amely a rendszernek szükséges, csak a gáztüzelésű erőművek tudják megadni - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Szabó Gergely, a MET Magyarország energiakereskedő vezérigazgatója.
A magyar bruttó államadósság 2,1 milliárd dollárról 20,4 milliárd dollárra nőtt 1973 és 1989 között. Az általánosan elfogadott nézet szerint az adósság növekedésének oka, hogy az olajárak 1973-as robbanásszerű emelkedése jelentősen rontotta Magyarország külkereskedelmi cserearányait, a Kádár-rendszer el akarta kerülni a kiigazításokat, ezért inkább a külföldi kölcsönök felvételét választotta. 1973 és 1979 között jelentős adósságot halmozott fel az ország, majd átmeneti egyensúlyi éveket követően, újabb eladósodási hullám történt 1985 és 1987 között. A legtöbb közgazdaság-történeti könyv az adósság jelentős növekedését a Kádár-rendszer túlfogyasztásával és túlfogyasztás kamataival magyarázza.
A MET Magyarország Zrt. frissen kinevezett vezérigazgatójával, Szabó Gergellyel közölt ma nagyinterjút a Figyelő. Mint ismeretes, a részben MOL-tulajdonú, svájci központtal rendelkező MET az elmúlt években azzal került a figyelem középpontjába, hogy hozzáférést kapott az olcsóbb gázforrásokat biztosító osztrák-magyar HAG-vezetékhez, illetve hogy tulajdonosai között oknyomozó újságírók olyan személyeket véltek felfedezni, mint az Orbán Viktor barátságát élvező Garancsi Istvánt, illetve a korábban a Wallishoz köthető Nagy Györgyöt.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
